Közérdekű adatigénylés során megérkezett a 2014-ben lezajlott Gyál város fejlesztési koncepciójának anyaga. Erre azért volt szükség, mert a kiserdőnk megmaradásának egyik kulcskérdése, hogy miképpen történhetett meg az, hogy egy erdő beruházási területté változott egy több éve lezajlott településrendezési terv módosítása kapcsán.
Erről két határozat is született: a 189/2014. (XI. 27.) és a 190/2014. (XI. 27.).
A PESTTERV Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. lett felkérve, hogy Gyál város településfejlesztési koncepcióját, illetve településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát és módosítását, mint egy komplex tervanyagot elkészítse.
Biztosan sokan emlékeznek rá, hogy volt egy időszak, amikor termálpark és termálhotel létesítését tervezték. Ehhez készült 2013-ban egy nagy, átfogó, minden részletre kiterjedő tanulmány, melyet 2014 májusában egy közigazgatási egyeztetés alapján átdolgozott tervanyag követett.
Jelenleg ez utóbbi volt Gyál város településrendezési eszközeinek és módosításának alapköve. Nagyon tanulságos olvasmány és szemfényvesztés egyszerre.
Ennek a tervdokumentációnak a helyzetfeltáró munkarészében, még a 2013-as anyagban, a Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciójának Gyált és térségét érintő vonatkozásában olyan térszerkezet kialakítását határozták meg, melyben az alábbi alapelveket tüntették fel: „a fejlesztések területi koncentrációja az urbanizált területekre, a természeti területek beépítetlenül hagyásával” menjen végbe.
Továbbá olyan alapelv is elfogadásra került, melyben a lakhatóság és élhetőség címszavak mellett a természeti és az épített környezet megóvása is ki lett hangsúlyozva.
És a kiegyensúlyozott térszerkezet – az urbánus és az ökológiai térszerkezet összehangolása, azaz az ökológiailag is hasznosítható zöldterületek megtartását is leírták.
Megemlítésre került még a védelemre, megőrzésre érdemes területek címszó is, melyben „a térséget átszövő zöldhálózatok rendszerének kialakítására, városon belül és kívül a természeti érték, az egyediség és sokszínűség, az ökológiai potenciál, a településszerkezet tagoló – a környezetjavító hatás szempontjából stratégiai jelentőségű zöldterületek és zöldfelületek lehatárolására és védelmére” hívták fel a figyelmet.
Ezután a felvezetés után a szakmai anyag helyzetfeltáró munkarészéből teljességgel kimaradt a kiserdő, mint erdő, és mint helyi oltalommal rendelkező terület.
Az 1.12.3. munkarész a védett, védendő táji és természeti értékek, területek bemutatására szolgált. Itt sem lett megemlítve az a több hektáros belterületi erdő, amely 13/1993. (VIII. 26.) számú határozatával akkor még helyi védettséget élvezett, csak annyit tüntettek fel, hogy „Gyál védett és védendő táji és természeti adottságai meglehetősen szerények”. Tájképvédelmi szempontból pedig csak a gyáli patak medre került felsorolásra, illetve a még megmaradt néhány belterületi erdőfolt és a Felsőpakony felé eső külterületi, jelentősebb összefüggő erdőtömb volt kiemelve.
Az Erdősor utcai belterületi védett erdő nem került említésre!
Majd a zöldfelületi rendszer vizsgálatánál, a közterületi parkok felsorolását követően lesz az Erdősor utca melletti tömbökként említve a belterületi erdő. Ám a zöldfelületi ellátottság értékelése pontnál már csak a közparkok vannak felsorolva és a nagyságuk négyzetméterben rögzítve. Alatta ugyan olvasható, hogy a zöldfelületi rendszer konfliktusa és problémái rész taglalja a belterületen lévő erdőfoltok Jálics-domb és Erdősor utcai erdő veszélyeztetettségét, mert a kiparcellázásuk szóba került, de a helyi védelem itt sincs megemlítve.
A nagy szemfényvesztés pedig az 1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek fejezetnél van, amit két táblázat is szemléltet.
Beépítésre szánt terület a lakóterület (kertvárosias lakóterület, kisvárosias lakóterület és falusias lakóterület), a vegyes terület (településközponti terület, illetve gazdasági területek és különleges területek). A beépítésre nem szánt területek között pedig olvashatjuk zöldterületként a mezőgazdasági területeket és az erdőterületeket is.
S bár Gyál hosszú távú jövőképében szó van erről: „a városi zöldfelületek (erdők, közpark) nagysága jelentősen növekszik, minőségi életkörülményeket biztosítva a lakosság számára”, a városfejlesztési koncepció egész más irányba mozdult el. Mivel a biológiai aktivitásérték kompenzációját nem kell akkor megoldani, ha egy erdőt eltüntetnek erdőként egy település szerkezeti tervéről, úgy, ahogy az a 16. számú módosítással érintett terület – az Erdősor utca és Báthori utca közötti tömb – esetében történt.
Ez a tömb a 2014-es véglegesített változat alátámasztó javaslati munkarészében a 14. oldalon olvasható: „jelenleg véderdő terület (jelenleg beépítetlen terület)”. Nos, ez a többhektáros természetvédelmi oltalommal bíró rész, mint tömb lett átminősítve kertvárosi lakóterületből településközponti vegyes területté (Vt), 3,3 ha nagyságban. Azért azt megjegyezték, hogy „a tervmódosítással érintett terület jelenlegi és tervezett funkciója nem sért sem régészeti, sem építészeti, sem ökológiai értékeket, amennyiben a területre vonatkozó helyi védettség fenntartható (a vonatkozó helyi rendelet szerint a terület mintegy 12,5%-án védett a faállomány, melynek megóvása az eredeti tervben javasolt lakóterületi átsoroláshoz képest kedvezőbben megoldható a módosítási programban szereplő Vt-övezet kialakításával)”. És ugye ezért sem kell biológiai aktivitásérték-csökkenést számolni, mert „ez itt csak egy tömb, nem véderdő”. Bár a védett faállomány valahogy mégis idekeveredik.
Nagyon jól ismerték a biológiai aktivitásérték csökkenésének a fogalmát, ugyanis a 2014-es alátámasztó javaslat 19. oldalán, a 11. számú módosítással érintett terület egy olyan erdőterület volt, ahol 0,5 hektáron volt erdőcsökkenés – egészen pontosan a Mobil Petrol benzinkút kialakítása miatt. Végül ez sem került kompenzálásra, de legalább egy ilyen mondat előfordul az átsorolása kapcsán: „Mindazonáltal, a települési területi mérlegben veszteségként jelentkező erdőterületi igénybevétel az övezeti átsorolásban és a biológiai aktivitásérték egyenleg szintjén is pótlandó.” És a 28. oldalon is feltűnik végre egy fogalom: a csereerdősítésre kijelölt terület, ami szintén emiatt a 0,5 hektáros erdőkivétel miatt szükséges.
A kiserdő 4856/6 helyrajzi számú területének esetében, 3,3 hektáron, fel sem merült kompenzációs intézkedés megfogalmazása. Holott néhány módosítási terület átsorolása negatívan hatott a település zöldterületi ellátottságára és a biológiai aktivitásértékre, ezért azok esetében a 0,5 hektár zöldterületi hiányt a település mérlegében kiszámolták. Ez olvasható ki a 33. oldalon felül, majd alul a Beépítésre szánt területen belüli övezeti változások összefoglaló táblázatából, ahol a 16. pontban találjuk meg a kiserdő területfelhasználási változását. Természetesen a zöldfelületi arány alakulására vonatkozó értékelés negatív. Nincs itt semmi látnivaló, itt nincs is erdő. És ez látható is a 2.1.4. biológiai aktivitásérték változása részből, ahol csak a Mobil Petrol benzinkút létesítése miatti erdőcsökkenés van megemlítve. És ott is pozitívvá változtatták a BAÉ-egyenleget, végül.
Majd a 7. Szabályozási koncepció résznél, a módosítási területek közül a 16. pont már ki is került és nincs is miről beszélni. Annyira nincs, hogy környezeti értékelésre sincs szükség, mivel az alátámasztó munkarészek (ahol a tájrendezési, zöldfelületi és környezetalakítási munkarészekből kimaradt az erdő, mint erdő) bőven kifejtik a HÉSZ módosítási szintjén szükséges környezeti értékelési szempontokat és megoldásokat.
Igen, tudatosan hazudták el az erdőt, hogy később beruházási területként felhasználhassák. Köszönjük meg a PESTTERV Kft. szakértő mérnökeinek a pontos és hiteles tervdokumentációt, és természetesen az akkori képviselő-testületnek is, hogy ezt a településszerkezeti tervmódosítást megszavazták!
És ami még felháborító, hogy a 2014-es településszerkezeti tervi leírásban a Tájrendezés és természetvédelem fejezetnél ez olvasható: „A helyi védettségű területek közül érintett 4856/6 hrsz. erdőterület beépítésre szánt (lakó-) övezeti átsorolása az előzményi TSZT-ben történt meg. Jelen módosítás lakó- helyetti vegyes- övezeti átsorolása reálisabb lehetőséget teremt a védendő faállomány megóvására, a beépíthető és be nem építhető területrészek szabályozási terv (SZT) szerinti meghatározására. Az SZT-et természetvédelmi szempontú fafelvétel, értékelés és favédelmi terv alapján kell elkészíteni. A város helyi természetvédelemről szóló 13/1993. (VIII.28.) sz. rendeletét a fenti favédelmi szakvélemény alapján kell módosítani, a rendeletből jelenleg hiányzó védendő területre vonatkozó konkrét lehatárolással és kiegészíteni a kezelési, fenntartási előírásokkal.”
Soha semmit nem tett végül Gyál városvezetése az erdőért!
document_20260522_111936_970619
Gyál Város Település szerkezeti terv leírása
