Közmeghallgatás 2023.12.08
A közmeghallgatás első felében a város pénzügyi beszámolója hangzott el.
Ebből kiderült hogy évente több, mint 4 milliárd forint bevétele van a városnak, míg pénzügyi tartaléka 2,5 milliárd forint, amire a közösségünk egyik tagja kérdezett rá, hogy mit tartalmaz ez és hogyan alakult ki? A válaszban elhangzott, hogy ez az összeg még ki nem fizetett teljesítésekről szól.
Ezt követően Pápai Mihály ismertette az elmúlt időszakban elvégzett fejlesztéseket, kiemelve az iskolások és a sport támogatását. Beszámolt a tervezett beruházásokról is, úgymint idősek otthona, új főzőkonyha és faluház építése, posta parkoló bővítése és a környezetének átalakítása, új szolgáltatóház létesítése.
Végezetül a polgármester elmondta, hogy minden évben a banknál lekötnek 2 millió Ft rullirozói hitelt, amelyhez azonban még egyszer sem kellett hozzányúlni.
A beszámoló végén lehetőség volt kérdéseket feltenni és mi készültünk témákkal és egy bakancslistával.
Kértük a polgármestert, hogy számoljon be ezen a fórumon is, a Gyál és Vecsés között épülő ipari park zajvédelmére tett eddigi intézkedésekről, továbbá jeleztük a polgármesternek, hogy erősen aggályos, hogy a megépült új összekötő út több helyen földúttal csatlakozik Gyálhoz és ezeket az autósok már most is rendszeresen használják. Félő, hogy ez a forgalom előbb-utóbb legális összeköttetést fog kapni a fent említett helyeken.
A polgármester válaszában elmondta, hogy ők tíz évvel ez előtt véderdőt akartak a házak és az út közé. Vecsés ezt nem valósította meg.
Az út miatt tiltakoztak annak idején de az országos főépítész engedélyt adott ki rá, így szerintük további lehetőség nincs.
A raktárcsarnokok építésénél hirtelen (1 hét alatt) derült ki számukra, hogy tulajdonképpen az egyikbe a Magna autóalkatrészgyártó üzem fog kerülni.
Az illetékes külügyminisztériumnál bent jártak a vecsési polgármesterrel és Szűcs Lajos országgyűlési képviselővel tárgyalni a lehetőségekről.
Elmondta azt is, hogy volt Gyálon egy egyeztető tárgyalás, ahol beígérte a kivitelező a löszfalat, mint zajvédő védművet. Ez azonban csak a temetőig fog elkészülni, hiszen annak vonalában véget ér az ipari park területe. Pápai Mihály szerint ez nem jó ötlet, mert ebben gaz fog nőni, de az itt lakók ezt elfogadták, pedig ők aggályaikat fejezték ki ezzel kapcsolatban. (megjegyzés: a lakók valóban örültek minden zajvédelmet biztosító felajánlásnak de természetesen ők is tudják, hogy az igazi megoldás a véderdő és a zajvédő fal)
Ez után említette a polgármester azt az utat, amelyik az ipari park túloldalán, Vecséshez közelebb épült meg. Ők azt szeretnék (mi is), ha ez az út az ipari park után 90 fokban befordulna Gyál felé, és összekötné a már elkészült új (Baross Gábor) úttal, így a teherforgalom arra terelődne át.. (Megjegyzés: ezt a tervet mi is támogatjuk és szorgalmazzuk)
Felkértek egy tervezőt, akit ennek a lehetőségnek a kidolgozásával bíztak meg.
Továbbá a Wesselényi és Határ utcák jelenleg kisebb-nagyobb részben a vecsési területhez tartoznak. Az említett tervezőt azzal is megbízták, hogy mérje fel ezeket az utcákat földmérő bevonásával és szeretnének megállapodni Vecséssel, hogy ezek a területek teljes egészében Gyálhoz tartozzanak idővel..
Ezen kívül amikor beszélt Szlahó Csaba vecsési polgármesterrel az útról, ő azt mondta, hogy a telek tulajdonosok anyagilag nem járultak hozzá sem az út, sem más infrastruktúra létrejöttéhez, ezért szervízúttal fogják megoldani az összeköttetést számukra, és nem lesz 10 méterenként lehajtó a telkekhez.
Ha megtörténik az utca rendezése, akkor egy árkot fognak ásni és ezzel megakadályozzák a felhajtást az útra.
A bakancslistával az egyes ügyeket értékeltük.
Az ipari park ügyében a válaszokkal részben elégedettek voltunk DE figyelemmel kísérjük a zajvédelem és az összekötő utak sorsát, ezért ehhez egy hiányjelet tettünk és várjuk a tetteket a szóbeli ígéretek mellé.
Egy tagunk annak az aggodalmának adott hangot, hogy Gyált lassan körbe veszik az ipari övezetek, és egy ilyen helyzetben az egyetlen gyáli belterületi erdőből kivágnak 1 Ha területet az épülő idősek otthonának. Elmondta, hogy azok az emberek, akik várják az idősek otthonát, azok is örülnének, ha ez máshol valósulna meg és nem a kiserdő kárára építkeznének. Ezért arra kérte a polgármestert és az önkormányzatot újfent, hogy egy másik helyszínen valósuljon meg a beruházás. Így mindenki jól járna, az idősek otthona is megépülne és a kiserdő is egyben maradna. Azt is megkérdeztük, mi a garancia, hogy a fakivágás nem fog folytatódni valamikor később? És bár a megmaradó erdőrészekre ismételten megújította az önkormányzat a védettséget, sőt ismét van szép ígéret, hogy megújítják a kiserdőt de jelenleg nincs betervezve költségvetés minderre
A kérdésre reflektálva a polgármester úr azt mondta, hogy igen, ez igaz, hogy körbe fognak venni bennünket ipari parkok, de azon dolgozik, hogy ezt az M5 autópálya másik oldalára tolja át. Azt is hallhattuk, hogy az adóbevételek ezekből vannak. Aki kimarad az lemarad és valamiből kell bevételt csinálni. Az iparosodást nem tudjuk elkerülni! Reméli, hogy annyira nem fogja zavarni a gyáliakat ez a fejlesztés és hogy az M5-ös túloldalán lehet tartani.
Az erdővel kapcsolatban azt mondta a polgármester, hogy annak idején, amikor megvették az erdőt azért tették rá a védettséget, hogy, ne lehessen lakóingatlanok számára felparcellázni. Mert, hogy korábban volt erre törekvés, pl. a víztorony alatt és a Bartók iskola mellett
Arról is beszélt a polgármester, hogy nem tud biztosítékot adni az erdő megújításra de a lakossági fórumon is elmondta, hogy készítenek erdőkezelési, megújítási tervet és azt szeretné a lakosság elé tárni megvitatásra. Annak ellenére, hogy mi továbbra is a teljes erdőt szeretnénk egyben tartani és úgy felfrissíteni, fiatalítani, azt azért értékeljük (már ha valóban így lesz és nem csak látszat intézkedést terveznek), hogy a lakosságot be kívánják vonni a megmaradt erdőrészek megújításába és ehhez forrást is rendelnek.
A mostani tanulmányterv szerint az erdőnek még hasznára is válhat az idősek otthona, mert így egy olyan átalakuláson mehet keresztül a terület, amely mindenkinek hasznára válhat. Ezt erősen vitatjuk! Minden szándék kérdése azaz egy erdőnek a megújításához nem kell beton! Úgy érezzük, ezt csak kompenzációnak szánják.
A kiserdő téma előkerül még a későbbi megszólalásokban is, így folytatjuk…
A kiserdő ügyben a válaszokkal elégedetlenek voltunk DE a maradék erdő megújítási tervét figyelemmel fogjuk kísérni, ennek ellenére egy nagy piros X-et adtunk erre a témára a bakancslistán, mert az Önkormányzat és a polgármester egyelőre semmi nyitottságot nem mutat egy új helyszín keresésére és a beruházás áthelyezésére. Így a végén még egy karácsonyfadíszt is elhelyeztünk a közösségi ház előtt álló fára, melyre ezt írtuk: “Megvédjük a kiserdőt!”
Harmadik felszólalónk a közvilágítás témáját hozta fel, a megígért, de meg nem valósult 600 db lámpatest felszerelését. Fontos lenne balesetvédelmi és közbiztonsági szempontból is, mert idézzük csak fel: “Jobb közvilágítás=Jobb közbiztonság” . És azt se felejtsük el, hogy 1500 aláírást gyűjtöttünk össze korábban azért, hogy minden villanyoszlopra kerüljön lámpatest. Arra is rákérdeztünk, hogy a 2,5 milliárdos tartalékból miért nem lehet szánni pár milliót a közvilágítás fejlesztésre?
A válaszban elhangzott, hogy a 2,5 milliárd forint egy szép összeg, de úgy kell elképzelni a költségvetést, mint egy családi költségvetést. Amikor a családban mindenki elmondja az igényét, akkor van egy keret, amiből nem lehet kikerülni. Ezért “mi” (azaz a polgármester és a családja….öööö azaz a képviselő testülete) azt gondolják, hogy vannak fontosabb dolgok, mint a közvilágítás. Eddig is el tudtunk közlekedni, ez után is el fogunk közlekedni. Az energiaválság pedig még tart, mert az önkormányzat nem kap jutányos áron gázt meg villamos energiát – mondta a polgármester.
Így kiderült, hogy ez az önkormányzatnak nem prioritás, Nekünk meg az!
Egyik este elmentünk és megnéztük a nagy energiaválság csillogó fényeit, ugye szép? Nekünk is tetszik, az viszont nem, hogy a hétköznapi életünk körülményeinek javítása már nem ennyire fontos a város vezetőinek.
A végén ezt is egy nagy piros -re értékeltük a bakancslistán, ami azt jelenti, hogy a polgármester és a képviselő testület NEM tartja be az ígéretét!
A következő kérdezőnk az 578-as busz útvonalán (ami a mi közösségünk javaslata alapján módosult), hiányolta a megígért és meg nem valósított buszmegállót a Vecsési-Liszt Ferenc sarok környékén, holott ez a környéken élőknek nagy segítség lenne, mind Gyál belső részei felé beközlekedni, mind pedig Vecsésre eljutni. Arra is emlékeztettük a polgármester urat, hogy aláírt egy támogató nyilatkozatot.
A polgármester a korábbi lakossági fórumon azzal indokolta a buszmegálló létesítésének halogatását, hogy a tervezett vasút fejlesztési terveket várjuk meg, mert az befolyásolja a közlekedés átszervezését. Ám az emberek addig is utazni szeretnének valahogyan, nem tudnak éveket várni, ezen kívül akár megvalósul a vasút fejlesztése, akár nem, erre a buszmegállóra mindenképp szükség lenne.
A kiserdő ügye is újra felszínre került és kértük a polgármestert, hogy ismertesse, az idősek otthonának mennyi lesz a beugró költségvetése, ami a korábbi tanulmányban szerepelt. Mert kérdéses lehet a gyáliak számára ennek a megfizethetősége. Arra is rákérdeztünk ismét, hogy a 24-es költségvetésben mit terveznek be a kiserdővel kapcsolatban?
Megkérdeztük azt is, hogyan próbálja a gyáli önkormányzat elérni a vecsési polgármesternél, hogy megvalósuljanak azok a zajvédművek, erdők, amik az ipari park és Gyál közé kellenének?
Kértük, hogy az épülő ipari parkokkal kapcsolatban, a tervezés során mindenhol kössék ki a megfelelő védművek létestését.
Pápai Mihály válaszában azt mondta a buszmegállóról, hogy amikor a Volánnál bent voltak, abban állapodtak meg, hogy akkor fognak megállót létesíteni, ha a kihasználtság azt indokolja (ez nem így volt, nem volt ilyen feltétel ill. ezt is folyamatosan mondjuk, hogy amíg nem vonnak be új területet, addig mitől növekedne a kihasználtság? Ilyen új terület lehetne a Vecsési út vége felé lévő utcák, mert az itt élő lakóknak messze található a legközelebbi megálló).
Itt közbe szúrtuk, hogy akkor minek írta alá a támogató nyilatkozatot? -polgármester úr pedig elismételte, hogy úgy írta alá ha lesz kihasználtsága a busznak. Ez egy róka fogta csuka, ugye értitek? Egyébként csatoljuk a nyilatkozatot, nézzétek meg, hol van benne ilyen feltétel? Megsúgjuk, sehol!
Egy buszmegálló építése 15 M forint, a buszmegálló pár pedig 30 M – a polgármester elmondása alapján. Ill. szerinte ezen a területen nincs hely a buszöböl kialakítására. De miért kell a buszöböl? Hol van erre szakértői vélemény? Mert pl. a Dózsa Gy. úton Vecsésen, ami hasonló forgalmú utca , ott a Mentőállomás előtti buszmegálló sem öblös. Szóval nekünk nem elég a polgármester úr véleménye, kérjük a szakértői vizsgálatot. Valamit csak ki lehet ott alakítani, ha szándék van erre, akkor megoldást is lehet találni.
A polgármester kijelentette, hogy ő olyat nem mondott, hogy jövőre bármit fognak csinálni az erdőben. Ő egy tanulmányterv készítéséről beszél, amit a lakosság elé tárnak majd. – Várjuk!.
Az ipari parkkal kapcsolatban hosszasan ecsetelte a tárgyalás lehetséges formáját, kimenetelét. – Várjuk!
Az idősotthon bekerülési összegeire nem kaptunk választ.
Ezek után még feszegettük, hogy a kiserdővel kapcsolatban készülő tanulmányt mi célból, milyen eredmény elérése érdekében készíttetik?
Továbbá jeleztük, hogy sosem javasoltunk helyszínt, csak felmerültek különböző lehetőségek de mindig és most is azt kértük a polgármestertől és a képviselő testülettől, hogy ő/ők találjanak megfelelő helyét a beruházásnak., Erre Pápai Mihály rávágta, hogy megtalálta. Itt többen mondtuk, hogy az nem jó, amire a polgármester azt válaszolta, hogy önöknek nem jó!
Gyálnak nem jó! – mondtuk erre többen.
IA buszmegálló témánál úgy éreztük, nincs teljes elutasítottság DE van időhúzás és kifogás keresés, bennünk meg van egy nagy hiányérzet, ezért vacilláltunk a hiányjel és az X között, végül -et kapott, mert egyelőre a polgármester és a képviselő testület itt SEM tartja be az ígéretét!
Egyéb lakossági megszólalásokban is előkerültek hasonló témák.
Egy érintett lakos jelentkezett szólásra, de a polgármester már vonakodott őt meghallgatni, ennek ellenére azért mégis kénytelen volt és így visszatértünk az ipari parkokhoz. Mennyi ráhatása van az önkormányzatnak arra, hogy milyen bérlők érkezhetnek ide, mert Vecséstől nem érkezett megfelelő válasz erre a kérdésre. Aggályos ugyanis, hogy a lakók nem tudják, pár méterre tőlük, milyen beruházások épülnek, milyen céllal.
A kérdező tovább folytatta azzal, hogy a Rádióleadó u elején található (vecsési terület) vegyes intézményi területre mit terveznek? Munkásszállót?
A Baross Gábor u forgalmának máshová terelése is szóba került. Ezen kívül a nehéz tehergépkocsik Gyálra történő behajtásának szabályozását kérte a polgármestertől.
A Wesselényi – Határ u. forgalmi rendjének megoldását is kérdezte, mivel egy korábbi lakossági fórumon ezt megígérte a polgármester.
Az M0 másik oldalán lévő CT-Parkban tárolt akkugyártásban használt veszélyes anyagokkal kapcsolatban kérdezte, hogy mit tesz a város vezetése, hogy a gyáli lakosokra leselkedő veszélyeket kiküszöbölje.
Pápai Mihály azt válaszolta, hogy a kérdező is ismeri milyen beruházás épül Gyál Vecsés között. Hogy ezen belül ott ki fog bérelni területet és milyen céllal, azt nem tudja. Ehhez a szükséges szakhatósági engedélyeket be kel szerezni. Ekkor fog róla Gyál tudomást szerezni, ekkor mondhatja el a gyáli vezetés a véleményét.
A gépjárműveket táblákkal fogja kitiltani Gyálról. A veszélyes anyagok tárolásával kapcsolatban azt mondta a polgármester, hogy megkérdezték a céget és max 20 db konténert tárolhatnak ott. Az anyag nem gyúlékony, ha mégis meggyulladna sima haboltóval el lehet oltani. Az anyagok tárolása szabályozva van.
A vegyes intézményi területre nem tudja mi kerül. A kérdező pontosította mire gondol, és emlékeztette a polgármestert, hogy ő Gyál lakóinak érdekeit képviseli. Ha ide felépül valami, ez már nem az M0-ás másik fele, és erre élő példák vannak, Göd, Debrecen, stb.
Végül egy hölgy a gyáli szakrendelésről érdeklődött.
A polgármester elmondta, hogy a mentők veszik át, és Gyál betagozódik az új rendszerbe. Ezt majd időben közzé teszik.
Végül, az utolsó felszólalónk összegezte a bakancslita célját és tételeit, kihangsúlyozva az eddig kimaradt tételeket.. Azért állítottunk össze bakancslistát, hogy egybe lássuk az elmúlt évek olyan témáit, amellyel sokat dolgoztunk, ahol sok helyi aláírással megerősítve kértük az önkormányzat intézkedését, ahol ígéretek is voltak. Szembesíteni akartuk a polgármestert és a képviselő testületet tetteikkel vagy épp annak hiányával.
Vegyük sorra:
Közvilágítás. Annak a kérésnek, hogy legyen minden villanyoszlopon lámpa közbiztonsági okai vannak, hiszen erről videókat készítettünk néhány évvel ezelőtt, hogyan sérültek meg helyi lakosok a sötét utcán, a rossz járdán. Kár, hogy az önkormányzatnak nincs szándéka arra, hogy biztonságban tudja a lakosait. Állítása szerint túl nagy ennek az ára, mert mint hallhattuk energiaválság van. De azért csili-vili ünnepi fényekre futja. Na meg hány alkalommal hallottuk korábban, hogy a ledesítéssel évi 20 M Ft-ot spórolt a város. Nos, hová lett ez a pénz?
Buszmegálló. Rámutattunk ismét arra, hogy ha nem teremti meg az önkormányzat az új területek bevonását a közösségi közlekedésbe, akkor mitől lenne kihasználtsága az 578-as járatnak? Ezt pedig a Vecsési-Liszt F. sarki megállóval lehetne elérni. . Megismételtük azt is, hogy ez független a vasút fejlesztéstől. Egy közlekedési szakembernek kellene megvizsgálni a megálló kialakításának lehetőségét és nem a polgármester úr véleményére vagyunk kíváncsiak.
Kiserdő. A polgármester szerint azt már kitárgyaltuk, de mi azért szeretnénk ha akár többször, több tagunk is elmondhatná a gondolatait. Szóval nem parkosított erdőt szeretnénk, hanem olyat, ami saját valójában, erdőként létezik. Elismételtük, hogy nem adott az Eleven Gyál konkrét helyszínre javaslatot, hanem az önkormányzattól vártuk/várjuk a megoldást. Olyan megoldást, amivel mindenki jól jár és mindenkinek megnyugvást hozhat, azaz egyben maradjon a kiserdő és megépüljön az idősek otthona egy másik gyáli helyszínen.
Út és járdaépítés, felújítás: Van-e olyan koncepció, ami alapján kiválasztásra kerülnek az utak és járdák amelyeket felújítanak? A járdák Gyálon katasztrofális állapotban vannak. Pl. a 89-es vonalán felújították a Kolozsvári utca járdaszakaszát DE Bajcsy, Brassói, Erdősor utcákkal mi lesz és mikor? Az a szakasz különösen érintett, hiszen van gyalogos forgalom a buszről le és felszállók miatt. Ezért érthetetlen a koncepció, már ha van?
Közösségi tervezés. Korábban így hirdették a Víztorony és a Bartók park megépítését DE ezt polgármester úr is elismerte később, hogy ez nem az volt. Mi szívesen látnánk egy valós közösségi tervezési folyamatot Gyálon.
Vízügy. Egyetértünk és támogatjuk az önkormányzatot abban, hogy megtartja a víziközmű vagyonát, és nem adja állami kézbe. A finanszírozási problémák azonban ettől még továbbra is fennállnak. Együtt kellene fellépnünk civileknek, önkormányzatoknak és a szakmának azért, hogy a kormányzat kezelje prioritásként az ágazatot a forráselosztásnál. Ezért várjuk és kérdezzük hogy a gyáli önkormányzat csatlakozik-e a Víz Koalícióhoz?
Kerékpár út. Ígéret és tervek itt is vannak (ami pozitív de láttunk már ilyet, ugye? Lásd fentebb). Figyelemmel fogjuk kísérni a tervek megvalósulását és számon kérjük ha ez is csak ígéret marad.
Zajvédelem, ezt előremutatónak tartjuk, hogy a gyáli önkormányzat még ha késve is de a lakosok mellé állt és legalább ezen a területen (Gyál-Vecsés között) elismeri és kéri Vecsést a zajvédelem kialakítására.
Pápai Mihály azt mondta, hogy a bakancslistán szereplő tételeket nem a lakosság kérte, hanem az Eleven Gyál. Erre azt válaszoltuk, hogy egyrészt mi is itt élünk, így mi is a lakosság része vagyunk, másrészt meg csak olyan ügyekkel foglalkozunk, amelyeket lakossági jelzések alapján karolunk fel és a lakosság megkérdezését követően több száz/ vagy ezer ember támogatja.
A polgármester a felvetésekre azt reagálta, hogy továbbra is azt tudja mondani, ez a képviselő testület döntötte el mi legyen a prioritás. “El kell indulni a választáson, meg kell méretni magukat, és ha önök lesznek ott, akkor az önök prioritásai fognak érvényesülni”. – Mi pedig azt gondoljuk, hogy egy város vezetőjének a teljes lakosságot kell szolgálnia és nem csak azokat, akik megválasztották, így olyan megoldásokat kell keresnie, amelyben a lehető legtöbb ember megnyugvást talál.
150 km úthálózat van a városban, és ha két oldalt nézzük 300 km járda. A főbb közlekedési utakat kell megcsinálni, utána jöhet a járda. Brassói utcában annyira elhasználódott a burkolat, hogy a busz is alig tudott elmenni. – DE a lényeg, hogy nem derült ki van-e koncepció az út és járdafelújításokra.
A közösségi tervezés rossz példájaként a XII kerületet, a Normafát hozta fel. Az a hátulütője, hogy nem mindenki ugyan azt akarja. – Igen, mi meg tudunk jó példákat hozni pl. Kispestről. Ez a folyamat épp azt szolgálja, ha jól csinálják, hogy a lehető legtöbb ember jusson kompromisszumos megoldásra és ne a fejük felett dőljenek el a dolgok, hanem az ő igényeiknek megfelelően. És igen, ez a folyamat tele van konfliktusokkal de ezeket lehet jól kezelni és ha sikerül, akkor az emberek elégedettek lesznek és a magukénak fogják érezni a településüket.
A Víz Koalícióhoz azért nem akarnak csatlakozni, mert az államtól jelentős támogatást kapott a város és a vízmű is. Annak is örül a polgármester, hogy a vízdíj nem emelkedett évek óta. – Igen kapott támogatást a város, ami most jó de mi lesz jövőre és azután? És mi lesz országosan az ivóvízellátással? Mi is része vagyunk egy nagyobb egésznek, így kell szemlélni a helyzetet. Az ivóvízellátást terheli a közműadó (ezt elvileg 2025-től végre kivezeti a kormányzat, a VK ezt is évek óta szorgalmazza), a magas áfa, a befagyasztott árak, aminek a polgármester őrül, DE miért kell a vízigényes gyáraknak is 10 évvel ezelőtti vízdíjat fizetni? (egyébként ez is változóban) A forráshiány miatt leromlik a hálózat és heti szinten lesznek/vannak csőtörések.
Az erdő megmaradó 7 HA-ról tanulmányterv készül jövőre, amit majd a lakosság véleményezhet. Polgármester úr a természetes erdőnél arra hivatkozott, hogy nem az önkormányzat tett oda erdei labdarúgó pályát, hanem az EGY (itt élénk vita alakult ki, hogy ki mit tett oda és mit nem), “ők csináltak padokat, homokozót, és most azt mondják, hogy az erdő attól erdő, hogy ott minden szabadon nő.”
Akkor nézzük sorba:
Erdei Focipálya-közösségi tér tábla: igen, egy fatáblát heEyeztünk ki, azért hogy az emberek, akik közösségi térként akarják használni, odataláljanak. Valójában nincs ott focipálya, a név a régi időkre utal, amikor még volt.
Egy homokozótól még nem lesz játszótér
Tanösvény táblák, amiket kihelyeztünk, arra szolgál, hogy megmutassa, mi található az erdőben. Ezt egyébként az önkormányzatnak kellett volna 30 éve kihelyezni a védettség alá vétellel egy időben.
Padok, amelyek az erdei séta közbeni megpihenésre szolgálnak
Erre a polgármester azt válaszolta, hogy a szeméten meg a gyomon kívül más nem található ott. – Megjegyzés: szemeteseket is mi helyeztünk ki, amit szintén sérelmezett a polgármester.
Azt is mondjuk, hogy az erdőt meg kell újítani és lehet úgy használni közösségi térként, hogy közben nem veszíti el az erdő funkcióját. DE a lényeg, nem kell beton az erdőbe!
A vége felé, már elszabadultak az indulatok, na nem a mi részünkről, hanem polgármester úr vált türelmetlenné és kioktatóvá.
Kijelentette, hogy ő nem akar velünk egy közösséget vállalni, amikor mi csak arra utaltunk, hogy egy “gyáli családhoz” tartozunk mindannyian és mindannyian Gyál fejlődését akarjuk. Ez nem volt szép megnyilvánulás tőle, ezt jeleztük is felé.
Ezután Boldog Karácsonyt kívánva rekesztette be a közmeghallgatást a polgármester.
Mi is Kellemes és Békés Ünnepeket Kívánunk a Polgármester úrnak, a teljes képviselő testületnek és a gyáli lakosoknak!