Közmeghallgatás Eleven szemmel! 2018.11.30.

Közmeghallgatás Eleven szemmel! 2018.11.30.

Gyálon november 30-án került sor a közmeghallgatásra kb. 60 fő részvételével. 

Közösségünk készült az eseményre. Előzetesen javaslatokat írtunk a Jegyző úr felé a közmeghallgatás lebonyolításával, időbeosztásával kapcsolatban. Örömmel tapasztaltuk, hogy ugyan nem említették javaslatainkat, és nem is teljesen fogadták meg, DE azért érzékeltünk némi változást a szervezésben. Pl. rövidebb ideig tartott a beszámoló, mert míg korábban, a lakossági fórumokon jó egy óráig elhúzódott, most 45 perc után kezdődhetett az igazi közmeghallgatás, vagyis a lakossági kérdések és vélemények.
A válaszadások is koncentráltabban történtek, illetve a végén – miután jeleztük, hogy a közmeghallgatás addig tart, ameddig jelentkezők vannak, – nem zárták le 20 órakor és még elhangozhattak az utolsó hozzászólások is.

Ezen kívül a beszámoló részben kaptunk egy rövid áttekintés a járda állapotfelmérésről, amit írásban előzetesen kértünk. Ezt köszönjük szépen. Reméljük, írásban is megkapjuk ezt az anyagot 15 napon belül a javaslatokkal együtt benyújtott adatkikérésünkre. 

     Járda állapotfelmérés összefoglaló

Az Eleven Gyál a parkok közösségi tervezésére, a közvilágítás javítására és a járdák építésére vonatkozó kérdésekkel készült, valamint országos témában a kutak engedélyeztetésének ügyével. 

Mivel kút-ügyben egy helyi lakos is kérdést intézett a képviselőtestülethez, és az erre kapott választ kielégítőnek találtuk, ezért ezt a témát már nem hoztuk újra szóba. Megtudhattuk, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás betarthatatlan és a parlament előtt van egy, a határidőt 2020.12.31-ig kitoló módosítás, amit valószínűleg még december elején elfogad a parlament. Ebben a türelmi időszakban várhatóan tartalmilag is hozzányúlnak a törvényhez, ezért jelenleg nem érdemes lépni ebben az ügyben a lakosoknak.

A közösségi tervezés témakörében egy, a Miniszterelnökség által támogatott szakmai iránymutatást vettünk figyelembe, és kérdésünk arra vonatkozott, hogy vajon ennek szellemében képzelik-e el Gyálon is a két tervezett park megvalósítását? Ezt a szakmai anyagot kinyomtatva átadtuk a Polgármester úrnak tanulmányozásra.
Felszólaló tagunk kifejtette, hogy a közösségi tervezés folyamata egy ötletbörzénél sokkal összetettebb, ezért jó kezdés lehet ugyan egy e-mail cím megadása az ötletek elsődleges begyűjtésére, de itt nem lehet megállni. Egymásra épülő, a három érintett csoport (lakosság, szakértők és hatalom) rendszeres, személyes egyeztetéseire van szükség ennek a komplex folyamatnak a megvalósításához.
Polgármester úr biztosított bennünket és a résztvevőket, hogy tökéletesen ismeri a közösségi tervezés folyamatát, és a gyáli parkok ennek szellemében kerülnek kialakításra.
Azt is említette, tájékoztatásul, hogy a Víztorony melletti területre már kértek előzetes árajánlatot, melynek során a tervezési munkákra 30 milliós, a kivitelezésre 700 milliós tájékoztató ajánlatot kaptak, amiből azt a következetést vonta le, hogy szükséges lesz a közösségi tervezés.

A tanulmány legfontosabb összefoglaló megállapításait itt is idéznénk:

“ › A részvételi tervezés nem elkészült tervek véleményezését jelenti, hanem közös tervezést, vagyis a helyi érintettek a tervezési folyamat legelejétől részt vesznek a munkában, azaz már a kiinduló helyzet értékelésében, az értékrendi döntések kialakításában is. 

› A bevont helyi szereplők nem egy adott fejlesztéssel kapcsolatos véleményüket mondják el, hanem elsősorban a szükségleteiket, vágyaikat kommunikálják, illetve közreadják élethelyzetükből adódó speciális tapasztalataikat. 

› A tervezési folyamat során a bevont érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, így van lehetőségük arra, hogy megismerjék és megértsék egymás szükségleteit, élethelyzetét, javaslatait, s ezáltal képessé válnak mindenki számára előnyös, vagy legalábbis kompromisszumos megoldásokat, együttműködési lehetőségeket is azonosítani. 

› Mivel a tervezést jelentő tanulási és gondolkodási folyamatban a bevontak közösen vesznek részt, az így létrejövő tudás valamennyiük közös tulajdonává és erőforrásává válik. Ezzel válik világossá Eisenhower sokat idézett mondása: „A terv semmi, a tervezés minden”. “

A szakmai anyag az alábbi linkről szabadon letölthető:

http://lechnerkozpont.hu/doc/okos-varos/reszveteli-tervezes-a-telepulesfejlesztesben-es-telepulestervezesben-20180412.pdf

Következő témánk a közvilágítás volt, ahol egyrészt jeleztük a korábban, október végi határidővel megígért 12+3 (lakossági jelzésre) lámpatest kihelyezések elmaradását. Nem értjük miért csúszhat ennyit, ilyen kevés lámpatestnek a kihelyezése? – Erre megvan a szerződés de a vállalkozó késik a felszerelésekkel, kaptuk a választ.

Készítettünk 15 utcáról esti fotókat, ahol jól látszanak a sötét foltok a hiányzó lámpatesteknél. Ezeket megmutattuk, sőt a kisebb fotókkal meg is “ajándékoztuk” a képviselő testületet, hogy lássák a problémát, hátha autóból kevésbé veszik észre. 

Azt is megkérdeztük, hogy a Csontos József utcába hogy lehet hogy 12 lámpa hiányzik, miközben a Polgármester úr háza környékén mindenhol van. Polgármester úr nyilatkozta korábban, hogy nincs kötelezettség arra, hogy minden oszlopon legyen lámpa, és ez nagyon szépen látszik…. (vagy nem látszik?) a képeinken. Pl.itt is:

Csontos József utca, hiányzó lámpatest: 12 db

Komáromi utca, hiányzó lámpatest: 8 db

Vagy itt, ahol ráadásul bölcsőde is van:

Klapka György utca, hiányzó lámpatest: 4 db

Jelenleg is 635 db lámpatest hiányzik a rendszerből, ami kb. 1/4-e a meglévő oszlopoknak. És igen, pontosan tudjuk – és ezt el is szoktuk mondani -, hogy az alapprobléma a hiányzó lámpatestek és nem az Elios beruházás, az csak rontott az amúgy sem ideális helyzeten (és akkor most a korrupciós szálról nem beszélünk).

Polgármester úr újra és újra beidézi “vezetőnk”, (ami nincs, csak közösségszervezőnk) szavait, hogy a közvilágítás azt jelenti, hogy “este láthassa a kapuját”. És hogy ilyen közvilágítás sosem lesz. Jelentjük lett! Semmi több nem kellett hozzá, csak egy lámpa arra az oszlopra, amelyen korábban nem volt! A Pozsonyi utcában is csak azért lett két helyen, mert történt egy baleset, és egy édesanya kificamította a bokáját az esti sötétségben.Tényleg baleseteknek kell történnie ahhoz, hogy felszereljék a 635 hiányzó lámpatestet? – ezt az esetet, és régi követelésünket is elmondtuk a közmeghallgatáson.

Polgármester úr válaszában elmondta, hogy a fák koronája miatt nincsenek rendesen megvilágítva az utcák, de nem akarják kivágni a fákat.
Mivel sajnos szabályozott viszontválasz lehetőségét nem fogadták el, mint elvet a rendezvény lebonyolításához (bár írásban előzetesen javasoltuk), nem tudtuk rendszerezetten megválaszolni ezt a problémát, miszerint:
A fák lombjait úgy lehet átvilágítani, ha alacsonyabb oszlopokra szerelnek fel lámpákat – ezt korábban azoktól a szakemberektől hallottuk, akikkel a fénymérést végeztettük. Jegyzőkönyvükben meg is fogalmazták, hogy gallyazni kell és megfelelő szögben beállítani a lámpákat (lásd korábbi jegyzet). Ez nem lehet kifogás arra, hogy miért nem szerelik fel a hiányzó lámpatesteket.

Egyébként nincs az a halogén vagy ledes lámpa ami 60-70 métert bevilágít, ezért kell minden oszlopra lámpa!

Az is elhangzott, hogy Gyálon 18 ezer gépjármű van bejegyezve, vagyis gyakorlatilag senki nem jár gyalog…  Vajon tényleg ez a helyzet?  Közösségünk tagjai közül 5-6 ember biztosan és a kamasz gyermekeik is. Reméljük mi is számítunk a városvezetésnek. Nem csak este van sötét, télen 16 h-tól már sötétedik és akkor még bőven járnak az utcákban tömegközlekedéssel és utána gyalogosan, akik épp munkából hazafelé tartanak.

2018-ban 13 lámpa lett kihelyezve és még 18-at rendeltek meg, amit még idén (?) felszerelnek. 

2019-re 30 lámpát terveznek kihelyezni. Ennek a helyszíneit megkérdezzük de ezt örömmel hallottuk és köszönjük.

Azt is megkérdeztük, hogy mikor kapcsolják le vagy fel a közvilágítást, mert bizony hajnalban még sötét van, amikor lekapcsolják. Erre a közmeghallgatáson választ nem, de ígéretet kaptunk arra, hogy utána járnak.

És ami az Elios szerződést és mellékleteit illeti:
2016 év végén a mi kérésünkre tették ki az Önkormányzat honlapjára a szerződést.
2017 adatkikérés – ahol a mellékletek egy részét megkaptuk, de a pénzügyi és műszaki ütemezést nem, üzleti titokra való hivatkozással. 

NAIH állásfoglalást kértünk MI és nem az Önkormányzat! Az állásfoglalás a lényegi adatoknál (főleg ami a pénzügyi részre vonatkozik jóváhagyta az üzleti titkot), lényegtelen műszaki adatokat megkaptuk.

Végül Polgármester úr elismerte semmilyen megkeresést nem kapott a rendőrségtől hogy az Elios anyagot nyomozásra átadja részükre (ahogy Siófokon sem történt meg). Akkor vajon milyen adatok alapján állapították meg, hogy nem volt bűncselekmény? És milyen alapon zárták le a nyomozást?

Szerettük volna még megkérdezni, hogy mit gondolnak arról, hogy az otthonápolás munkának számít-e? És ha igen, akkor miért nem számít foglalkoztatási jogviszonynak? (Igen, tudjuk hogy ez nem Önkormányzati hatáskör de kíváncsian vártuk volna a véleményüket.) Sajnos azonban erre már nem kerülhetett sor, de talán legközelebb….

Volt egy írásbeli kérdése egy tagunknak a Gyáli mi újsággal kapcsolatban, amit nem olvastak fel. Miért? Úgy tudjuk az írásbeli kérdésekre is törvényi kötelezettségük van ott helyben felolvasni és megválaszolni. Ha pedig nem tudják ott helyben, akkor jelezni hogy írásban válaszolnak 30 (?) napon belül.

További számos témát is felvetettek a megjelent helyi lakosok, ezekből most csupán néhányat ragadtunk ki: 

Lőtér ügye, amelyben egy helyi érintett lakos szólalt fel, sérelmezve a nagy hanghatásokat, a kirepülő fémdarabokat. A helyszínen lévő fegyverszakértő 2 javaslatot tett: 1, közös zajszintmérés az érintett utcákban, 2, a fémhulladék közös összeszedése és beazonosítása. A kérdés az, hogy a januártól életbelépő korlátozott nyitvatartás megoldás lesz-e a problémára vagy sem? Mit gondolnak erről a helyszín közelében lakó emberek.

A dabasi rendőrség képviselőjétől megtudhattuk, hogy a rendőrhatóság szakszerűen intézkedett az ügyben, ill. várják a novemberi zajszintmérés eredményét és annak függvényében tudnak intézkedni. A jegyző elmondta, hogy a novemberi méréskor megállapították: nem szabadidős zajkibocsátás történik, hanem ez már egy kevert zajkibocsátás a fegyveres testületek lőtér-használata miatt. Így ebben az ügyben már az érdi járási hivatal az eljáró intézmény, hogy megállapítsák a zajkibocsátási határértéket.

Felmerült hogy a megalakult óvodai csoport után valamelyik iskolába is jó lenne autista csoport elindítása és a buszközlekedés változtatása. Vizsgálják ezeknek a lehetőségeit.

Mezőőri járulék mértékét is kifogásolta egy helyi lakos. Ezt is megvizsgálják.

Téma volt még a Gyál és Vecsés kerékpárút kérdése valamint a Határ utca út- és járda-hiányosságai.

Egy évben egyszer van erre mód, éljünk a közmeghallgatás adta lehetőséggel és kérdezzünk, nyilvánítsunk véleményt! Jövőre újra!

A teljes közmeghallgatás itt visszahallgatható:

https://drive.google.com/drive/u/0/folders/1yNhVOwpmvmKW19_C3AydcKccCr47W28b